Header Ads

GYÁSZ: Maga Vujity Tvrtko közölte a nagyon szomorú hírt! Egy ország gyászolja! Sajnos Ő már nincs közöttünk.. Te is ismerted - Nyugodjon Békében!


Nyolc éve gyilkolták meg brutálisan a 11 éves Szita Bencét a mostohaanyja és annak ismerősei. Egyetlen ember volt, aki a kisfiút igazán szerette. Mi is sokat írtunk a nevelőapjáról, Gyöngyi Sándorról, aki szívből szerette a gyermeket. Gyöngyi Sándor most meghalt. Mint ismert, 2012. október 29-i eltűnése után egy ország reménykedett benne, hogy a 11 éves kisfiú, Szita Bence talán csak valamerre rosszalkodik, csavarog, de nem esett semmi baja. Ahogy teltek-múltak a napok, a reményt egyre baljósabb sejtelmek váltották fel. Ám arra, ami valójában történt, senki, de senki nem volt felkészülve. Az történetben egyetlen pozitív szereplő volt az elhunyt kisfiú mellett, Bence nevelőapja. Most már ő sincs közöttünk. A gyászos hírt Vujity Tvrtko tette közzé. A tévés szívszorító szavakkal ír a tragédiáról, és emlékszik meg a hatalmas emberségről tanúbizonyságot tevő Gyöngyi Sándorról a Facebook-oldalán: „Gyöngyi Sándor 1965-2020. A gyászoló család kérésének megfelelően teszek eleget szomorú kötelességemnek, amikor közlöm a széles nyilvánossággal, hogy meghalt Szita Bence apukája, Gyöngyi Sándor. Gyöngyi Sándort szűk körben helyezik örök nyugalomra, a család tagjai tisztelettel kérik a sajtó képviselőit, hogy gyászukban sem most, sem a későbbiekben ne zavarják őket. Élete utolsó hónapjaiban Sándor mindent megtett azért, hogy teljesítse saját álmait, hogy annyit lásson a földi világból, amennyit csak lehet. Amíg ereje engedte, rengeteget kirándult csodálatos lányával, Lillával, aki fogta a kezét, és aki mindvégig erős támasza volt. Életének utolsó szava is hozzá szólt: 'Szeretlek!' – mondta gyermekének, mielőtt végleg lehunyta szemeit. Gyöngyi Sándor 55 éves volt. Isten nyugosztalja! Emberóriás született! – az én személyes búcsúm. Vannak emberek, akik sosem vágynak a nyilvánosság elé, nem készülnek hősnek, nem akarnak példaképek lenni. Gyöngyi Sándor számára a lehető legnehezebb utat jelölte ki a sors, s ezen az úton Ő a legnagyobb értéket mutatta meg: gyászában sem a gyűlölet, fájdalmában is a szeretet felé fordult. Egy anya nem azért hozza világra gyermekét, hogy saját maga temesse el. Egy apa nem azért óvja, védi, nem azért tanítja és nem azért szeretgeti fiát, hogy sírja fölött zokogjon, miután kegyetlen gyilkosok kioltották életét. Éjszakákban mérhető az a sok-sok óra, amit átbeszéltünk, mi, ketten. Azok a beszélgetések nem a nyilvánosságnak szóltak, a szavak és a gondolatok életem végéig bennem maradnak. A legelején még sokszor beszéltünk a gyilkosokról, az elmúlt években már szóba sem kerültek. Gonosz tettük nem mérgezhette Bence emlékét és azt az emberi nagyságot, amely Sándorban lakozott. Amikor több, mint egy évtizede orvul meggyilkolták a veszprémi kézilabdacsapat játékosát, Marian Cozmát, sokan bosszúért kiáltottak, vért és megtorlást reméltek...de akkor jött az az ember, akinek a legnagyobb volt a fájdalma, akinek megölték a fiát. 'Ha letörnek egy ágat, ne gyújtsák fel az egész erdőt, hanem ültessenek újabb fákat!' – ezekkel a szavakkal nyugtatta a gyászoló apa, Petre Cozma a bosszúra szomjúzókat, ezzel vigasztalta a vele gyászolókat. Békét hozott a békétlenségbe az az ember, akinek a legtöbb oka lett volna a haragra. És mégis… Sándorra is nagy hatást gyakoroltak ezek a gondolatok, így küzdelmét sosem a gyilkosokkal, hanem mélyen legbelül, saját magával vívta. Ezért beszéltünk minden egyes tárgyalás előtt és után, ezért feledkeztünk bele az éjszakába az ítélethirdetés napján. 'Harcolok, hogy meggyógyuljak, hogy tovább ölelhessek és sokáig szerethessek. Ám, ha nem sikerül és mennem kell, akkor megtérek Istenhez és együtt leszek Bencussal!' – mondta Sándor, amikor kiderült súlyos betegsége. Nehéz volt az utad. A legnehezebb. S Te méltón mentél végig rajta. Az út végén pedig ott áll Bence kinyújtott karjaival, hogy miután itt, a földi létben elengedted Lillát, átölelhesd Őt. Most, hogy már örökre együtt lehettek! Isten Veled, Sándor, Isten Veled, EMBERÓRIÁS! Vujity Tvrtko”

loading...