Header Ads

Tegnap betértem egy fagyizóba, ahol nem messze leült tőlem Ez a kissrác. Amint megláttam, hogy MIT tett, azonnal könnybe lábadt a szemem és egy ÉLETRE megjegyeztem..!


Egy fagyizóba belépett egy kissrác. Szerény, visszafogott öltözet, anya által nyírt frizura. Leült a sarokba egy asztalhoz. Odament a felszolgálólány – Mit hozhatok? Mennyi egy kehely fagyi, tejszínnel? – kérdezte a kissrác.
Nyolcszáz Forint – mondta a lány.
A fiú elkezdte számolni az aprót, amit a zsebkendőjéből vett elő...
A másik asztalnál lévő család lenézően, türelmetlenül méltatlankodtak, hogy miért nem inkább őket szolgálják ki, meddig kell várni egy kis csóróra...
És... mennyi tejszín nélkül?
Az hatszázötven Forint mondta türelmesen és kedvesen a felszolgálólány...
A fiú még számolt kicsit, majd azt mondta, hogy akkor kér egyet tejszín nélkül. A lány kihozta a fagyit tejszín nélkül, majd kiszolgálta a családot is.
Amíg a fiú evett a család rajta kuncogott – a csórónak nem tellik tejszínre...
A srác kikérte a számlát, kitette az apróját az asztalra és elment.
Amíg a lány számolt a szomszédos asztal röhögött – Na megvan? kérdezte megvetően az apa a családból?
Igen, nyolcszáz Forint.
Csend lett. A kissrác lemondott a tejszínről, hogy adhasson jattot a kiszolgálónak. A lánynak, aki kedves volt vele akkor is, amikor mások lenézték.
Úrnak lenni nem gazdagság kérdése. Kedvesnek lenni sem...
loading...